Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében.

welcome logo 210

Welcome Vendégház, Apartman

3300 Eger, Szalóki út 8.

Eger Szépasszonyvölgy bejárata

Ádám Anett

Telefon: +36 (70) 227-72-23

Email: welcomehaz.eger@gmail.com

Info Panel

Látnivalók

Egri vár:

egri vár 250

Az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke az egri vár és az itt működő Dobó István Vármúzeum. Népszerűségét többek között annak köszönheti, hogy ez az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár. A várat a tatárjárás után kezdték építeni, és az azt követő évszázadokban mindig fontos stratégiai szerepe volt, de hírnevét 1552-ben vívta ki. Ekkor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hős visszaverte a több tízezres ostromló török sereget. A vár és vitézeinek tette a XX. században lett legendává, amikor Gárdonyi Géza megírta Egri csillagok című regényét. Az írót a várban helyezték örök nyugalomra. Ma is a harcokat látott bástyák, lőréses falak között lehet feljutni a belső várba - ami az erődítmény legősibb és legfontosabb része. A várudvar meghatározó épülete az 1475 előtti években emelt egyemeletes püspöki palota, Eger városának és várának legrégibb épülete. Egész évben a várják a látogatókat, nyáron várjátékokkal, illetve állandó és időszakos kiállításokkal.

 

Bazilika:

bazilika 250

Az egri főszékesegyház 1831–1836 között épült, Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. Római katolikus székesegyház, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete. Itáliából érkezett híres szobrász művész, Marco Casagrande nevéhez fűződik több szobor, például a bazilika felvezető lépcsősora mellettiek megalkotása is. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartottak. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.

 

 

Líceum:

líceum 250

A 18. század közepén alakult ki a város mai jellege. 1705-ben Papneveldét, 1740-ben jogi iskolát, 1754-ben jezsuita gimnáziumot alapítottak. Az „Universitas” gondolata először Barkóczy Ferenc püspökben merült fel, majd miután ő Esztergomba került hercegprímásnak, az építkezési munkálatokat Eszterházy Károly folytatta. Az épület 1765–85 között készült. Az első tervező Gerl Mátyás volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez, ahol napjainkban színi előadásokat tekinthet meg a nagyérdemű. A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei mellett a copf stílus díszítő elemei is megtalálhatók. A főbejárat felett található a díszterem, amelyet különböző ünnepségek alkalmából nyitnak meg. Az egyetem gondolata azonban ekkor még nem valósulhatott meg Mária Terézia tanügyi rendelete miatt. A Líceum épületéhez tartozik a Specula-Csillagvizsgáló is, amely az akkori kornak megfelelő legmodernebb csillagvizsgálati eszközökkel volt felszerelve, azonban II. József rendelete miatt nem használhatták, így létrejött Magyarország első Csillagvizsgáló Múzeuma.

 

Minaret:

minaret 250A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A 91 éves török uralom alatt a városban több minaretből volt hallható a müezzin éneke. Ez a minaret valószínűleg az utolsó volt a török építkezések során. Ez Európában a legészakibb minaret, ami ebből az időszakból származik. A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját.

 

 

 

 

 

 

Török fürdő:

török fürdő 250A muzulmán vallásban fontos szerepet kap a fürdés szertatása. Maga Mohamed próféta vallotta azt, hogy a tisztaság jó hatással van a nemzőképességre, és mivel azt akarta, hogy minél több híve legyen a mohamedánok szent napján, pénteken tisztasági fürdőt, vagyis hamamot rendelt el. A muzulmán törökök a hévízi forrásokban gazdag magyar földön is tucatszám kezdték el építeni a fürdőket, ami közül mára már csak néhány maradt fent, így Arnaut pasa fürdője Egerben, a Kücsük ilidzsa, a mai Rácfürdő, a zöld oszlopos ilidzsa, a Rudas és a nyitott tetejű ilidzsa, a Lukács fürdő alapja.
A tradicionális török fürdőkben - ilyen az ilidzsa, vagyis gyógyfürdő illetve a hamam, vagyis tisztasági fürdő – kezdettől fogva szigorúan elkülönítették a nőket és a férfiakat, ezért önálló fürdőrészeket építettek, illetve felváltva látogatták ezeket a hölgyek és az urak. Felmelegített vízzel vagy szerencsés esetben, ahogy nálunk is, forró termálvízzel fűtötték a falakat és a padlót, amit időnként fellocsoltak, ez adta az 50 fokos meleget és a 100 százalékos páratartalmat, ami a török fürdők alapja. Az előcsarnokból, ahol az öltözőrészek vannak, jutunk tovább a pihenőbe, amiből maga a kupolás medence nyílik. A pihenő mindig is a társasági élet központja volt, frissítő mentateát szolgáltak fel, zeneszóval, költők szavalásával színesítették a társalgást.

 

Szépasszony-völgy:

szépasszonyvölgy 250A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a "Szépasszony" az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem. Az azonban bizonyos, hogy 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását püspök-földesúri engedély alapján. Az esztétikus utcabútorok, az ápolt zöldterületek, a kialakított szalonnasütő helyek, a szabadidős rendezvények folyamatosan növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére. A Szépasszony-völgy nyári rendezvényeinek egyik fő helyszínét jelenti a szabadtéri színpad.

 

Város a város alatt:

város a város alatt 250Az egykori érseki picerendszer egy részében került kialakítására ez nem mindennapi kiállítás. Míg a turista a felszínen a barokk Egerben gyönyörködhet, addig a felszín alatt egy múltbéli kirándulásra invitálják az érdeklődőket. Megelevenedik a történelem, személyek, tárgyak, mesterségek. 2007-ben a 7 legismertebb magyar "építészeti csoda" közé választották.

 

 

 

 

Érsekkert:

érsekkert 250

A megközelítőleg 12 hektáros központi zöld terület a XIII. században még vadászterületként funkcionált, majd Erdődy Gábor egri püspök keze alatt, 1730-35 között elkezdődött díszkerti kialakításának munkálatai. Az Érsekkert északi részén áll a koncertek, kulturális rendezvények helyszínül szolgáló pavilon, ami az egriek népszerű szórakozóhelye. A francia parképítészet hagyományait őrző Érsekkert ligetes-fás zöld területével kiválóan pihenőhely mindenki számára, akár csak pihenni, akár szórakozni vágyik.

 

 

 

 

Kopcsik marcipánia:

kopcsik 250Eger „ legédesebb” kiállítása. Kopcsik Lajos cukrász Oscar-díjas és Venesz-díjas, Guinness-rekorder, cukrász világ- és olimpiai bajnok cukrászmester (és tanítványainak) munkásságát mutatja be: a legkülönfélébb használati és dísztárgyak, élőlények marcipánból megformált másolatait, illetve alakjait (mind a 120 tárgy cukormasszából és marcipánból készült). Valamennyi kiállított tárgy anyaga cukortészta (porcukor és zselatin), illetve glazúr (porcukor és tojásfehérje). A kiállítás fő attrakciója a „barokk szoba”: Kopcsik Lajos az 1990-es évek közepe óta szeretett volna berendezni egy cukorból készült barokk szobát; erre a kiállítás megnyitása után nyílt lehetősége. A tervek megvalósításához három esztendő kitartó munkája kellett. A szobában a padló, a tapéta, a függöny, a falon függő képek, a stukkó, a csillár és az összes berendezési tárgy a barokk kor hangulatát idézi.

 

Bitskey Aladár Uszoda:

bitskey 250

Az uszodát Makovecz Imre tervei alapján 1998 és 2000 között építtette Eger Városa. Az uszoda kapuit 2000. december 3-án nyitotta meg. Névadója Bitskey Aladár (1906-1991) aki Eger Város méltán híres úszója volt, Magyar Bajnok és Európa Bajnoki érmes. Évtizedeken keresztül oktatta az egri gyermekek ezreinek az úszás alapelemeit. Az uszoda nemzetközi úszó, vízilabda, és búvár versenyek megrendezésére is alkalmas.

 

 

 

 

Érseki Palota:

érseki palota 250A palota 1715-től 1732-ig Giovanni Battista Carlone, 1761-1775 között Josef Ignac Gerl, Fellner Jakab és Francz József, 1828-tól Zwenger József tervei szerint épült. Az érsekség kincsei között gótikus kelyhek, cibórium, ereklyetartó kereszt ejtenek ámulatba, de Mária Terézia császárnő koronázási palástját is itt őrzik. Pompás látvány az U alakú barokk épületegyüttes, az Érseki palota, amely az Érseki Gyűjteményi Központnak is otthont ad.

2015 januárjában nyílt meg az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont, melynek az Érseki Palota teljesen felújított középső szárnya ad otthont. A műemlék épület turisztikai funkciót is kapott, s számos kiegészítő szolgáltatás helyszíne lett. A látogató bepillanthat a püspöki élet mindennapjaiba, a könyvtárba, ruhatárba, dolgozószobába és kincstárba, történeti enteriőrök segítségével. 

 

Egerszalók-sódomb:

egerszalók sódomb 250Az Egertől 6 km-re található. Egyedülálló nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A 410 m mélyről feltörő víz 65-68 °C-os. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni.

 

 

 

 

 

Egerszalók-barlanglakások:

egerszalók barlanglakások 250

A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások vannak. A barlangházakat a XIX század elején építették a Bükk alján riolittufába vájva. Nagy részét szegények lakták, ezek egyetlen lakóhelységből álltak. A borosgazdák barlangházait azonban pinceházakat vágó népi mesterek készítették, igyekeztek elérni, esetenként túlszárnyalni a föld felszínén álló házak műszaki és esztétikai színvonalát. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak.

 

 

 

 

Demjéni Termál Völgy:

demjéni termál völgy 250A Bükk és a Mátra találkozásából, több évezreddel ezelőtt született egy csodás völgy, kis hegyekkel, dombokkal, lankákkal körül ölelve, védve. E pompás, hegyes-dombos vidéket valószínűleg az  Isten is jókedvében teremtette. Az újkori demjéni Termál Völgy megálmodói  római kori fürdő  hangulatát  varázsoltak e mesebeli tájba. A lankás dombok között megbúvó völgy szubmediterrán éghajlata segít abban, hogy a fürdő örömeit mind a 4 évszakban élvezzük.

 

 

 

Demjéni Barlangfürdő:

demjéni barlangfürdő 250A 760 méternyi barlangrendszerben, a „hegybe süllyesztett` 24 méter átmérőjű csúszda toronyról 25 méter mélységbe lehet lejutni, a 550 méter hosszú csúszdán. Közép-Európa legnagyobb Barlangfürdőjében, a különféle medencékkel, egy elvarázsolt, földalatti vízi világot valósítottak meg, ahol a fürdőzés élményét a fények, a színek játéka tesz különlegessé, melyek a kikapcsolódás, a pihenés és az élményfürdőzés örömeit szolgálják.

 

 

 

 

Szilvásvárad:

szilvasvarad 250A nagy sétákat, kirándulásokat kedvelőknek ajánljuk az Egertől mintegy 28 km-re található kis községet, amely igencsak bővelkedik természeti látnivalókban. Hazánk egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Szalajka-völgy, ahol a látogatók szabadon élvezhetik a csodás környezetet, a friss, tiszta levegőt, a nyugalmat. A völgyben elénk táruló patakok, vízesések, pisztrángos tavak csodás látványt nyújtanak. Az Ősember-barlang, a múzeumok, a vadaspark látogatása elengedhetetlen része kirándulásunknak, akárcsak az erdei kisvasúttal történő utazás. Szilvásvárad ad otthont a világhírű lipicai ménesnek.

 

 

 

Állandó egri rendezvények:

  • Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
  • Agria Nyári Játékok (egész nyáron)
  • Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
  • Középkori Piactér (július vége)
  • Végvári vigasságok (július vége)
  • Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
  • Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
  • Bormustra az egri Piacz-on (augusztus közepe)
  • Filmművészeti Nyári Egyetem (augusztus)
  • Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó (augusztus vége)
  • Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
  • Egri Vár Napja (október 17.) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható

 

 

Facebook

Térkép

szep

wifi 

kulcstartokedvezmeny 

 

kivaloszallashely 

booking 2017 150 150